A Vassné, Ivádyné és Kissné alkotta Ideiglenes Bizottság elbírálta (ha eltűnne az eredeti, itt is itt van) a szociális tűzifa iránti kérelmeket. Ha esetleg a valóság nem fedné a jegyzőkönyvben foglaltakat, akkor Vassné elnök asszonynál lehet reklamálni.
Ha eddig valakinek még nem tűnt volna fel – a mennyiségről nem döntött a bizottság. Hogy ki mennyit kapott az a kiszállítást végző közmunkások jóindulától függött.
Azon a sokat emlegetett közmeghallgatáson megkérdeztük Schveiczer Krisztián képviselő Urat, hogy a Kormányhivatal dádá-ját (felhívását) alkalmasint – ha igény lesz rá – közszemlére kívánja e bocsájtani. A képviselő úr megesküdött, hogy Ő nem kapott semmit, de ha megérkezik, akkor részéről semmi akadálya. Aztán ehhez az eskühöz csatlakoztak a hivatali alkalmazottak, a jegyző és a polgármester is. Mint már korábban is írtam – a Kormányhivatalt még iratkezelésből nem láttam tévedni, ezért megtudakoltuk, hogy merre hány méter azzal a felhívással. Meg is jött a letaglózó válasz, mármint letaglózó az esküdözőknek. Nem csak, hogy megkapta Hivatal, hanem el is olvasta valaki. Na de ki? Úgy is fel lehet tenni a kérdést, hogy ki füllentett a közmeghallgatáson? Valószínűleg Schveiczer úr nem. Ebben az estben Ő is áldozata a Hivatal trehány iratkezelésének.
Lehetne még találgatni, hogy ki miért esküdözött, de fölösleges. A Hivatal iratkezeléséért a jegyző a felelős. Derítse ki Ő, hogy ki olvasta el, majd tüntette el a Kormányhivatal felhívását. (Hmm…, pedig ebben még helyesírási hiba sem volt. 
)
Így megy ez Nemtiben. Nemcsak az elektronikus iratkezelésben, hanem papír alapúban is. Számtalan kikért szerződésre és egyéb dokumentumra kaptuk azt a választ, hogy “irattárban nem található”. Akkor hol fészkes fenébe van? Ha pedig tényleg elvesztek (bár érdekes módon a kényes iratok tűntek el) akkor talán kellene gondoskodni az iratpótlásról. A Mikulás és a Jézuska nem fogja megtenni.
A közmeghallgatáson ígértem egy választ a képviselő Úrnak, itt található.
Aztán érdekes módon a Kormányhivatal által, a képviselő Úrnak küldött dádá szőrén-szálán eltűnt. Pedig valahol lennie kell, itt van rá a bizonyíték. Az elmúlt 5 évben a Kormányhivatalt iratkezelésből még nem láttam hibázni.
Aztán meg kell említeni még egy érdekes jelenséget. A képviselők visszakérdeztek, Ivádyné Orosz Viktorhoz intézett kérdéseket, Krisztián pedig hozzám. Ez akár még olyan szempontból is érthető lenne, hogy a kérdéseikkel palástolják a semmittevésüket, de én most inkább egy tudatos, egy valaki által irányított viselkedést véltem felfedezni. Vajon ki lehet az irányító? Lehet, hogy Schveiczer Úrban a hatalom új polgármester jelöltjét láthatjuk?
Azért a közmeghallgatás legmurisabb jelenete az volt amikor a regnáló polgármester szót adott a korábbi polgármesternek, hogy tájékoztassa Orosz Viktort a közvilágítás korszerűsítésének folyamatáról. Mintha a tudás és annak hiánya megcserélődött volna. Szerintem legközelebb a lakosoknak kellene tartani egy közmeghallgatást az információ hiánnyal küszködő képviselő-testület felé.
2016. szeptember 26 (hétfő) 16:30-kor fog kezdődni. Valószínűleg előtte suttyomban összerittyentenek egy bizottsági ülést is. Így szokták, mármint sunyiban meghirdetés nélkül. A ‘nagy’ címviselőink élen járnak a jogszabálysértésekben. Aztán ha fény derül rá rinyálnak. A napirendi pontok előterjesztései – a Nógrád Megyei Kormányhivatal többszöri felhívása ellenére – szintén nincsenek közzétéve.
Na de visszatérve a testületi üléshez…
Volt nekünk egy szeretett jegyzőnk. Úgy hívták, hogy Beke Andrea Edit. Ez a kedves asszony azt találta állítani, hogy korlátoltak vagyunk (Lásd ‘A hivatalsegéd’ című cikket). Nézzük csak meg az első 5 napirendi pontot. Kinek a korlátolt szakmai képességei miatt kell most a testületnek ezzel foglalkozni? Én úgy emlékszem, hogy egy Beke Andrea Edit nevezetű jegyző nem tudott másfél év alatt összehozni egy olyan SZMSZ, amit nem kifogásol meg a Kormányhivatal. Aztán többi rendelet tárgyalásánál is Beke Andrea Edit volt a törvényesség őre. Sajnos nem volt, csak ott ült, azért kell most a megbízott jegyzőnek ellapátolni a sok kakit.
De amiért végül is billentyűzetet ragadtam az a 8. napirendi pont: ‘A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerhez való csatlakozás megtárgyalása’. Örvendetes. A szociálisan rászoruló fiataljaink, így kb. minimum 6-8 ezer forint támogatáshoz juthatnak, plusz amit az Önkormányzat hozzátesz, de minimum 1000 Ft. Nyilván széles körben körben meg fogják hirdetni a faluban, hogy minden rászorult értesüljön a lehetőségről.
Azonban a tapasztalatok alapján fel kell tennem azt a kérdést, hogy melyik képviselőnk csemetéje lehet érintett a dologban? Nem tudom, de Te – kedves olvasó – biztosan kitalálod. Attól nem kell félni, hogy szociálisan nem rászorult a képviselő csemete. Olyan csóró képviselőink vannak, hogy az egyik Hírharangban kénytelenek voltunk adománygyűjtést rendezni nekik.
